Firenze történelmi centruma 1982 óta az UNESCO kulturális Világörökségének része. Legtöbb fennmaradt építménye, műemléke a XIV-XVI. századból származik. A látnivalók többsége a középkori városfalak által határolt területen belül helyezkedik el.
 Keresztelőkápolna (Battistero vagy San Giovanni Battistero)
Nyolcszög alaprajzú épület, külső falain fehér és zöld színű márványburkolattal. A firenzei román stílus remeke. A XI. században alapították, s a XIV-XV. században kapta három bronzkapuját. A legrégebbi bejárat Andrea Pisano műve (1340). Keleti és északi kapuját pedig Lorenzo Ghiberti (1378-1455) alkotta. A keleti kapu Michelangelo elismerő szavai szerint olyan csodálatos alkotás, hogy a Paradicsom bejáratával is felvehetné a versenyt. |
| |
 Firenzei dóm (Cattedrale di Santa Maria del Fiore)
1294-ben kezdődik a Dóm építése.
A munkálatokat Arnolfo di Cambio, később Giotto vezette. 1357-ben az eredeti tervet kibővítették. Brunelleschi 1420-ban a kupolát készítette el. A 40 métert meghaladó fesztávolságú, nyolcszög-alaprajzú tér fölé kettős héjú kupolát emelt.
A Dómot 1436-ban szentelték fel. A homlokzat márványburkolatát csak 1887-ben fejezték be. |
| |
 Harangtorony (Campanile vagy Campanile di Giotto)
I1334-ben készült a 84,7 méteres, gótikus harangtorony, melyet márványlapok díszítenek. A köznép ma is Giotto tornyának hívja, annak ellenére, hogy Giotto az építkezés közben meghalt, s így mások, Andrea Pisano és Francesco Talenti, folytatták és fejezték be a munkát.
Nyugati oldalát Donatello szobrai, déli és északi oldalát Andrea Pisano szép domborművei ékesítették. Ma ezeknek az alkotásoknak csak a másolatait láthtajuk a Campanile homlokzatán, az eredeti műveket a Dóm múzeumában őrzik. |
| |
 Medici-Riccardi palota (Palazzo Medici-Riccardi)
Michelozzo kezdte el a palota építését a Mediciek számára, 1444-1459 között készült el.
Ebben a palotában éltek a Medici dinasztia tagjai egészen a 16. század közepéig, amikor is átköltöznek a Palazzo della Signoria épületébe.
Ez követően eladják a régi rezidenciát a Riccardi családnak. Ez a kettős elnevezés oka. |
| |
 San Lorenzo-bazilika (Basilica di San Lorenzo)
A legelső templomot ezen a téren 393-ban alapították, s ennek régi templomnak a felszentelése Szent Ambrus nevéhez fűződik. 1425-ben Brunelleschi tervei szerint újjáépítették. Brunelleschi a Medici-család megbízásából kezdte el a régi épület renoválását, de nem volt ideje befejezni a művet. Az ő tervei szerint készült el a régi sekrestye (Sagrestia Vecchia) és a templom belső tere. A belső homlokzat már Michelangelo műve. A templom főhomlokzata ma is befejezetlen. |
| |
 Medici könyvtár (Biblioteca Laurenziana)
A San Lorenzo templom szomszédságában áll a Mediciek híres könyvtára, amely görög és latin klasszikusok igen értékes kézirataival rendelkezik.
Az épületet Michelangelo tervei alapján készítették el az utódok. |
| |
 Medici kápolna (Cappelle Medicee)
A San Lorenzo templom része, a Mediciek mauzóleuma. Michelangelo építészként és szobrászként is dolgozott a Medici kápolnában.
Ő az Új sekrestye megtervezője, valamint a Medici sírokon lévő szobroknak a megalkotója is. |
| |
 Santa Maria Novella templom (Chiesa di Santa Maria Novella)
Firenze egyik legszebb gótikus temploma, csodaszép márványhomlokzattal, Massaccio, Ghirlandaio és Filippino Lippi pompás freskóival.
A templomot, valamint a mellette elhelyezkedő kolostort a domonkosok alapították meg a 13. század első felében.
A homlokzat díszítése félbemaradt. Csak a 15. században egészítette ki a márványburkolatot Leon Battista Albert a felső résszel.
A művész Giovanni Rucellai megbízásából dolgozott, ezért a díszítőelemek közé beillesztette a megrendelő nevét és címerét is. |
| |
 Palazzo Vecchio vagy Palazzo della Signoria
Firenze Városházája, megépítésétől kezdve innen irányítják Firenze életét. A köztársasági kormánynak, később I. Cosimo nagyhercegnek a székhelye. 1299-ben Arnolfo di Cambio kezdi építeni. 94 méter magas tornyával Firenze második legmagasabb épülete. A homlokzaton a város legfontosabb címereit láthtajuk, többek között a firenzei lilomot. A 16. század második felében a Mediciek átköltöznek a Pitti palotába, s így válik “Öreg palotává” az épületet, azaz a Mediciek régi rezidenciájává. |
| |
 Loggia dei Lanzi
A Signoria tér déli szögletében álló pompás, nyílt csarnok, amely nevét I. Cosimo német Landsknechtjeiről kapta 1356-76-ban épült, s akkoriban itt rendezték a város legfontosabb ünnepeit, itt fogadták a város legelőkelőbb vendégeit. Ma egy nagyszerű szoborgyűjtemény helyezkedik itt el. A szobrok közül kiemelkedik Benvenuto Cellini Perszeuszt ábrázoló alkotása. |
| |
 Uffizi képtár (Galleria degli Uffizi)
A palotát 1560-tól 1574-ig Giorgio Vasari építette kormányzati célokra. Az Uffizi-képtár alapját a Mediciek gyűjteménye képzi. Egyike a világ leggazdagabb képtárainak. Különlegesen gazdag festmény és antik szoborgyűjteménye. Az alkotások között Giotto, Simone Martini, Piero della Francesca, Beato Angelico, Filippo Lippi, Botticelli, Mantegna, Correggio, Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Caravaggio műveit is láthatjuk. Német és flamand mesterek alkotásai – Dürer, Rembrandt, Rubens – ugyancsak szerepelnek a képtár anyagában. |
| |
 Vasari folyosó (Corridoio Vasariano)
A Palazzo Vecchiót köti össze az Arno másik partján álló Pitti palotával, a Mediciek utolsó lakhelyével. Egy nagyon érdekes és a világon egyedülálló önarcképgyűjteményt rejt a Giorgio Vasari által épített titkos átjáró. |
| |
 Palazzo del Podestá vagy Bargello (Museo Nazionale Bargello)
Erődszerű palota, amelyet 1255-ben kezdtek építeni. Ma múzeum. Andrea del Verrocchio, Donatello, Luca della Robbia, Cellini, Michelangelo alkotásait lehet megcsodálni az épületben. |
| |
 Szépművészeti Akadémia (Galleria dell’ Accademia)
Mindenki elsősorban Michelangelo remekműve, a Dávid miatt keresi fel ezt a helyet. A Dávid mellett azonban egy nagyon érdekes és magasszínvonalú festménygyűjtemény is helyet kapott ebben a múzeumban. |
| |
 Szent Kereszt templom (Basilica di Santa Croce)
Macchiavelli, Michelangelo, Galileo, Rossini sírjait őrzi ez a csodaszép gótikus templom, amelyet a ferencesek alapítottak 1294-ben. Az épület belsejében Giotto, s Giotto tanítványainak remek freskói láthatók. A Szent Kereszt templom kolostorának a része a Pazzi család kápolnája, a reneszánsz építészet gyöngyszeme, Filippo Brunelleschi egyik legfontosabb alkotása. |
| |
 Pitti-palota (Palazzo Pitti)
A palota építését Luca Pitti megbízásából kezdik el a 15. század közepén. 1549-ben Eleonóra Medici, I. Cosimo Medici felesége, veszi meg a palotát, s hamarosan a Medici család lakhelyévé válik az épület. A Medici dinasztia kihalása után a Habsburgok is itt élnek, s 1865 és 1871 között az olasz király, II. Vittoro Emanuel rezidenciája is. Ma néhány nagyon éredekes múzeum kapott benne helyet. Ezek között a legjelentősebb a Képtár, Raffaello, Tiziano, Rubens, Veronese festményeivel. A palota hásó traktusa mögött az olasz kertművészet egyik kiemelkedő alkotását, a Boboli kertet lehet megtekinteni. |
| |
 Ponte Vecchio (Öreg híd).
Az Arnón átívelő hidak között a legrégebbi, a 14. században épült. A fecskefészekként oldalaihoz épített kis műhelyek, üzletek miatt ismert, amelyekben ötvösök, aranyművesek dolgoztak és dolgoznak ma is. |
